Pataki-Magyar Gabriella Ha azt mondom, hogy grafikai tervezés, neked mi jut az eszedbe róla? Egy plakát logó vagy egy esküvői meghívó? Esetleg színek és formák játéka? De vajon mi kell ahhoz, hogy egy design lélegzetelállító legyen?
A jó tervezéshez elengedhetetlen az tervezési alapelvek ismerete.Ha grafikus vagy, akkor ez egy jó kis áttekintés lesz a mindennapi munkádhoz. Ha pedig még csak most bontogatod kreatív, tervezői szárnyaid, akkor ezzel a bejegyzéssel megalapozhatod a tudásod! De ha csak laikusként érdekel, hogy min alapulnak a minket körbevevő alkotások, akkor pont jó helyen jársz! Olvasásra fel!
Amiről szó lesz!
Mi a grafikai tervezés?
A grafikai tervezés egy kreatív alkotási folyamat, amely során egy üzenetet képi anyagba vagyis vizuális formába öntünk. Tulajdonképpen ilyenkor egy mondanivaló illusztratív megfogalmazására kerül sor. Mindez képek, geometriai elemek, színek, tipográfiák, elrendezési technikák és vizuális hierarchia alkalmazásával a felhasználói élmény optimalizálása érdekében.
A grafikai tervezést nevezhetjük kommunikációs tervezésnek is. A grafikai tervezőket pedig vizuális kommunikátoroknak, akik megvalósítják az elképzeléseket tervezőszoftverek segítségével.
Az AIGA (American Institute of Graphic Arts) szerint a grafikai tervezés az ötletek vizuális és szöveges tartalommal történő tervezésének és kivetítésének a művészete és gyakorlata.
Kulcsfontosságú, hogy egy képi anyag első pillantástól kezdve érzelmi hatást gyakoroljon a felhasználóra és megragadja a figyelmét. Ezért a grafikai tervezést akár érzelmi tervezésnek is nevezhetjük, mert úgy kell létrehozni a színek és minták egyvelegét, hogy az pozitív felhasználói élményt eredményezzen.
Miért fontos?
Elsősorban a grafikai tervezés lehetővé teszi és egy nagyon jó módja annak, hogy a cégek vizuális formában lépjenek kapcsolatba a célközönségeikkel. Főleg kereskedelmi, értékesítési, reklámozási céllal, például szóróanyagokat, közösségi média poszt képeket alkalmazva. De arra is használják a vállalatok, hogy bonyolult információkat könnyen értelmezhetővé és fogyaszthatóvá tegyenek az infografika segítségével. Mint például statisztikai adatokat vagy egy folyamatábrát.
Másodsorban egy vállalat arculatának, márkaidentitásának a kialakításában is segít. Egységes megjelenést tud biztosítani mind az online, mind az offline térben. Ezzel is hozzájárulva, hogy az emberek akár ezer cég közül is felismerjék az adott brandet, ha csak rápillantanak a színekre, elrendezésre, na és persze a logóra.
Ha azt mondom, hogy piros és fehér szín, akkor valószínűleg te is a Coca-Colára vagy a Vodafone-ra gondolsz. De ha meglátsz egy kék négyzetben egy fehér, kis f betűt, akkor egyből tudod, hogy az bizony a Facebook.
Nem utolsó sorban pedig a grafikai tervezésnek más kontextusokban is jelentősége van. Sokan egyszerűen például művészi kifejezés eszközeként használják. Csupán az alkotás szeretete miatt.
Nos! Most, hogy már tisztában vagy a grafikai tervezés fogalmával, és hogy miért is van rá szükség, ismerd meg, ami alapján ez az egész folyamat működik!
A grafikai tervezés alapjai
Egy képi anyag megtervezésének alapja a vizuális hierarchia, amely fontos szerepet játszik a design kialakításában, hogy az könnyen fogyasztható legyen az emberek számára.
A vizuális hierarchia a különböző elemek hatékony elrendezését jelenti. Ez segíti a design vonzó kinézetét, és hogy a felhasználó gond nélkül megértse, hogy mit lát a képen. Illetve ennek köszönhetően képes lesz elkülöníteni a nagyon fontosat a kevésbé lényeges információtól.
Ez a technika a Gestalt elméletre épül. (a Gestalt elvről bővebben lejjebb!)
De ahhoz, hogy jobban megértsd a grafikai tervezés működését, nem árt ismerni az fő elemeket és az alapelveket, amik tesznek róla, hogy a képi anyagok hatékonyak és sikeresek legyenek.
Lássuk, melyek ezek!
A grafikai tervezés alapelemei
Szín
A szín az egyik legalapvetőbb és legszembetűnőbb eleme a tervezésnek. Már első ránézésre is figyelemfelkeltő, de mindegyik színnek megvan a maga jelentése, amit tudatosan alkalmazva a megfelelő hatást tudjuk gyakorolni az emberekre. A színek megjelenhetnek háttérként, az alakzatokban, a szövegen, a kereteken és egyéb különböző elemeken.
Tipográfia
A megfelelő betűtípus kiválasztása legalább annyira fontos, mint hogy milyen színt vagy képet alkalmazunk. Figyelembe kell venni, hogy a mondanivaló és a szöveg megjelenése összhangban legyen egymással.
Például egyértelműen ellentmondásba ütközik egy rock koncertről szóló plakáton egy kalligrafikus betűtípus használata. Hiszen így a felirat nem tükrözi azt az igazi rock érzést, amit a célközönségben keltenie kell.
Továbbá fontos a szöveg jó olvashatósága és esztétikus elrendezése is: a sortávolságok, a betűk közötti távolság, az ívelés, stb.
Vonal
Egy egyszerű alakzat, amely sokféleképpen alakítható és praktikusan alkalmazható. Lehet vékony, vastag, egyenes, szaggatott, hajlított, függőleges vagy vízszintes, rövid vagy hosszú. Jól használható térelválasztáshoz vagy a néző figyelmének irányításához.
Alakzat
Vagy másnéven forma. Szinte minden terven megjelenik valamilyen módon. Például egy ha egy szövegrész négyzetbe van foglalva vagy dekorációs elemként a hátteret feldobva. Az alakzat lehet kör, téglalap, háromszög, négyzet vagy különböző absztrakt formák. A színekhez hasonlóan az alakzatoknak is van jelentésük.
Méret
Az egyes elemek, mint a képek, formák vagy a szöveg különböző méretaránya dinamikussá teheti a grafikai anyagot. A méretezéssel kiemelhetjük a fontosabb részeket, hangsúlyosabbá tehetjük a fókuszpontokat.
Tér
Egy grafikai tervezésnél nagyon fontos a tér megfelelő kialakítása. Ahhoz, hogy az adott felületen minden elem jól látszódjon, elegendő helyet kell biztosítani. Vagyis minden komponens között bizonyos távolságot kell hagyni, ahova nem kerül semmi más. Ezeket az üres tereket whitespace-nek is nevezzük, melynek szerepe, hogy segítsen a felhasználónak a különböző információkat észre venni és tudatosítani.
Textúra
A texttúrák egyfajta izgalmat visznek a tervezetbe. Az egyszínű háttereket nagyon jól feldobják és hasznosak lehetnek egy 3D-s megjelenés létrehozásában. A textúrák lehetnek például: fa, tégla, kő, szövet, beton vagy papír.
A grafikai tervezés alapelvei
Ahogy már említettem a grafikai tervezés egyrészt a Gestalt tervezési elveken alapszik, amelyek segítenek abban, hogy a tervek hatékonyak legyenek és felkeltsék az emberek figyelmét.
A Gestaltpszichológia, azaz az alaklélektan filozófiája szerint egy kompozíció egészét másként vagy többnek érzékeli az emberi agy, mint annak egyes elemeit. Kurt Koffka, Gestalt pszichológus szerint: „Az egész más, mint a részek összessége.”
Tervezésnél ezt a pszichológiát is alkalmazzuk még akkor is, ha igazából nem is vagyunk tudatában. Ezek a tervezési alapelvek a következőek:
- Egyszerűség – Másnéven megjelenés. Ami azt jelenti, hogy az összetett vagy kétértelmű dolgokat nem részenként, hanem a legegyszerűbb formájukban, egészként érzékeljük és értelmezzük.
2. Hasonlóság – A hasonló jellemzőkkel (pl. szín, forma, textúra, méret) rendelkező elemeket egy csoportként érzékeljük, függetlenül attól, hogy milyen közel vagy távol állnak egymástól.
3. Közelség – Az egymáshoz közel lévő komponenseket egy egységként vagyis csoportként tekintjük, szemben az egymástól távolabb lévőkkel.
4. Zártság – Ez az elv azt jelenti, hogy ha egy elemnek nincs teljes körvonala, vagyis bizonyos részek szabadon vannak benne hagyva, azt az elménk így is képes teljesen zártként észlelni. Tehát minimális hiányzó részekkel is ugyanazt az üzenetet tudjuk közvetíteni.
5. Alak és háttér – A tervekben az elemeket vagy fókuszpontként vagy a háttér egy részének látjuk.
6. Folytonosság – Egy egyenes vagy görbe (hullámos) elemről azt feltételezzük, hogy az általálunk látott végpontjukon túl is folytatódnak.
7. Szimmetria – Amikor csak lehetséges az elménk szimmetrikus alakzatként próbálja érzékelni a tárgyakat. A szimmetrikus alakzatokra pedig egy egységként tekintünk, függetlenül attól, hogy milyen távolságra vannak egymástól.
8. Szinkron – Azokra az alakzatokra, amelyek egy irányba „mozognak” vagyis szinkronban vannak egymással – elhelyezkedésüktől vagy az egymástól való eltérésüktől függetlenül – hajlamosabbak vagyunk egy csoportként tekinteni. Ellenben az azonos, de mégis különböző irányba figyelő elemekkel szemben.
Másrészt a grafikai tervezés további olyan alapelveket követ, amelyeket mi, grafikusok rendszerint használunk. Mert ezek az irányelvek segítenek kialakítani egy hatásos kompozíciót. A teljesség igénye nélkül szerepeljen itt néhány:
- Egyensúly – Minden alapelemnek (szín, tipográfia, alakzat, stb.), ami a tervezeten megjelenik vizuális súlya van. Vannak, amelyek hangsúlyosabbak, jobban vonzzák a tekintetet, míg mások kevésbé. Ezeket az elemeket kell úgy elhelyezni, hogy egyensúlyban legyenek. Ez lehet szimmetrikus vagy aszimmetrikus.
- Kontraszt – Teret és különbséget teremt a terv elemei között. Fontos, hogy a komponensek a kontraszt ellenére is harmonikusan működjenek. A háttér általában határozottan eltér a többi elemtől.
- Hangsúly – Ez az elv a tervezés fókuszpontjára utal, tehát azokkal a részekkel foglalkozik, amelynek ki kell tűnniük, illetve a különböző elemek fontossági sorrendjét teszi lehetővé.
- Mozgás – Ennek szerepe, hogy a tervezet elemeinek segítségével a felhasználó szemét a legfontosabb dologtól a következő fontos elemig vezessük.
- Arány – Tulajdonképpen az elemek egymáshoz viszonyított arányát jelenti. A nagyobb komponensek fontosabbak, míg a kisebbek kevésbé.
- Ritmus – Az ismétlődő elemek közötti terek egyfajta ritmus szerint alakulnak. A ritmusok típusai lehetnek: szabályos, váltakozó, véletlenszerű, áramló és progresszív. Attól függően, hogy melyiket használjuk a designban, kiválthatunk vele következetességet, de akár izgalmat is.
- Ismétlés – Ez azt jelenti, hogy egyes elemek többször is ugyanolyan formában (pl. színben, méretben) megjelennek a tervezeten. Ez egységesíti és megerősíti a designt.
Szóval, ezek voltak a grafikai tervezés alapjai! Most pedig elérkeztünk a cikk utolsó pontjához, amiben megismerheted, milyen szakterületen tevékenykednek a grafikusok!
A grafikai tervezés típusai
A grafikusi szakmának számos területe és szakterülete van, amik gyakran átfedésben vannak. Kezdve a nyomdaipari anyagok megtervezésétől egészen a mozgógrafikáig.
A teljesség igénye nélkül íme, a tervezés 8 szegmense:
- Reklám- és marketingtervezés
Ebbe a kategóriába sorolhatjuk a plakátokat, szórólapokat, közösségi média poszt képeket. Tulajdonképpen minden olyan grafikai anyagot, amire egy vállalat marketingjéhez szükség van.
Ezekkel találkozhatunk offline vagy online: webhelyeken, közösségi médiában vagy hirdetésekben. Lényegük, hogy minél inkább felkeltsék az emberek figyelmét és közvetítsék a cég üzenetét.
2. Csomagolás tervezés
A csomagolás nagyban befolyásolja egy termék megvételét, hiszen minél egyedibb a külseje, annál érdekesebb a vevők számára. Ezek a tervezők segítenek, hogy egy termék csupán a külsejével kitűnjön a sok más hasonló vagy ugyanolyan verseny társ közül.
3. Webdesign (UI – User Interface design)
Vagy úgyis mondhatnánk, hogy a felhasználói felület designjának a kialakítása. Hiszen lényegében ebben a szegmensben történik a weboldalak, alkalmazások és egyéb szoftverek kinézetének a megtervezése.
A designereknek a legmegnyerőbb külsőt kell varázsolniuk a szoftverek tartalmaihoz. Mindezt a márka arculatához igazodva. Az UI szakemberek munkája szorosan kapcsolódik az UX design feladataihoz, sőt ezt a két területet akár egy személy is elvégezheti.
4. Kiadvány tervezés
Ezen a területen dolgozó grafikusok magazinokat, könyveket, brosúrákat, e-könyveket, stb. terveznek. Az ő felelősségük, hogy vizuálisan egy olyan vonzó designt hozzanak létre, ami megragadja az emberek tekintetét és kihangsúlyozza a kiadvány tartalmát.
5. Tipográfia
Számtalan betűtípus közül választhatunk a tervezés során, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbbet az adott designhoz. A betűtípusokat, úgy mint a mindenki által ismert Times New Roman-t vagy a Calibri-t is egy erre szakosodott tervező készítette.
6. Illusztráció
Az illusztráció lényegében egy tartalom vagy mondanivaló szemléltetésére szolgáló rajz vagy ábra. Illusztrációval készülhetnek blogcikkek képei, mesekönyvek képei, ikonok, egyéni vagy családi portrék, stb.
7. Mozgó grafika és animáció
Ebben a szegmensben a tervezők rajzfilmeket, játékokat, filmes vagy televíziós animációkat, közösségi média felületekhez márkaanimációkat, online videókhoz mozgógrafikákat készítenek.
A mozgó grafika segít edukálni az embereket, felhívni valamire a figyelmet, érdekesebbé és közérthetőbbé tehetünk vele tartalmakat.
8. Környezeti tervezés
Jártunkban-keltünkben rendszeresen találkozunk ennek a kategóriának a termékeivel. Tervek készülnek az építészet, a közlekedés, a kültéri megjelenés és kommunikáció számára. Ide tartoznak például a jelzőtáblák, üzletek kialakítása, külső épületbemutatók, múzeumi kiállítások vagy külső design elemek pl. szobrok megtervezése.
Nem is olyan egyszerű a grafikai tervezés, mint amire elsőnek tűnik, igaz?
Hogy ha ránézel egy termék csomagolására vagy átlapozol egy katalógust, most már tudod, hogy valójában mennyi elem és irányelv határozza meg a kinézetét.
Egy tervezőgrafikusnak kreativitással és a tervezési alapok alapos ismeretével kell rendelkeznie ahhoz, hogy az ügyfél számára is lebilincselő és lélegzetelállító munka kerüljön ki a kezei közül.
Fontos ismernie a különböző színek jelentését, a színséma helyes megválasztását, az egyes elemek jelentését vagy a betűtípusok helyes alkalmazását.
Például egy szín megválasztásánál oda kell figyelni arra, hogy tükrözze a vállalatot, de ugyanakkor megfeleljen a közvetíteni kívánt üzenetnek is (pl. pirosat használunk a fontos figyelmeztetésekhez). De ugyanígy nem mindegy, hogy kört, téglalapot vagy absztrakt formát alkalmazunk, betűtípusok esetében pedig serifet vagy sans serifet. Hiszen minden egyes elem hatással van a tervezet összképére!
A lényeg, hogy végeredményben használhatóak és esztétikaileg is tetszetősek legyenek a produktumok. Az információ és a kinézet harmóniában legyen egymással, amely által hatásos módon érhet célba a grafika mondanivalója!
