Miért ne bízd csak és kizárólag a mesterséges intelligenciára a szövegírást?

Gyors, hatékony, kézenfekvő megoldás. Ráadásul időt és költséget is megtakarít. Akkor mégis miért ne végeztetnéd el a mesterséges intelligenciával a szövegírást, megspórolva ezzel egy teljes ember munkáját? Hiszen csak néhány kattintás és máris kész egy hírlevél, egy poszt vagy egy blogcikk. A kérdés jogos, a válasz pedig roppant egyszerű. Mert a jó szöveg nemcsak mondatokat jelent, hanem márkaélményt, kapcsolódást és üzleti célok teljesítését. Ebben pedig az emberi tényező még mindig megkerülhetetlen.

Hamarosan rátérek azokra a konkrét dolgokra, amiért kiemelt jelentősége van az emberi munkának a szövegírásban. Azonban előtte engedd meg, hogy felvázoljak egy szituációt, ami jól példázza, hogy a technológia nem minden.

Képzeld el a következő – és most kifejezetten szélsőséges esetet bemutató – helyzetet:

Meg kell írnod egy szöveget, aminek már vészes közelségben van a határideje, ezért nem várhat tovább. Úgy gondolod, gyorsan megiratod a mesterséges intelligenciával, hisz eddig is minden szövegednél segített, ezért ezt is gyorsan megoldja majd. Mi gond lehet?

Csupán annyi, hogy hiába próbálkozol, az AI egyszerűen nem működik. Frissítesz, de akkor sem akar bejönni. Valami zavar álhatott be a rendszerébe. De ekkor már észreveszed, hogy az internet sem működik. Sem a vezetékes, sem a mobil internet, egyszerűen leállt minden. Úgy érzed, hogy összecsapnak a feje fölött a hullámok.

Az idő vészesen pörög, Te pedig egyre stresszesebb és frusztráltabb vagy, a rád nehezedő nyomás miatt pedig hiába járatod az agyad, egyszerűen nem jut eszedbe semmi a szöveggel kapcsolatban.
„Miért pont ma? Miért pont most? Hogy leszek így kész?” – teszed fel a kérdéseket aggódva.

Majd tudatosítva a helyzetet – hogy ki tudja, mikor fog minden helyreállni, és vajon tudod-e még ma az MI segítségét igénybe venni – veszel egy nagy levegőt, félreteszel mindent és nyugodt, tiszta fejjel elkezded írni a szöveget. Egyedül, az AI nélkül.

Amikor végre elkészültél és elolvasod a szöveget, egyszerre érzel döbbenetet és büszkeséget. Döbbenetet, hiszen kiderül, mennyire jó szöveget írtál, amit talán nem is gondoltál magadról, és büszkeséget, hogy mindezt egyedül, mindenféle külső segítség nélkül megoldottad. Csak a gondolataidra, a kreativitásodra és az íráskészségedre támaszkodva.

Ahogy a példa is szemlélteti, az AI egy olyan eszköz, ami bármikor működésképtelenné válhat, ezért nem bízhatod rá sem magad, sem a szövegeidet 100%-ban.

Természetesen, ez a helyzet csak nagyon szélsőséges esetben és nagyon kicsi eséllyel következhet be, de nem lehetetlen, hiszen a ChatGPT leállását például már több alkalommal is lehetett tapasztalni.

De nézzük, hogy a technológiai anomálián túl…

…miért van még mindig szükség az emberre a szövegíráshoz a mesterséges intelligencia világában?

Itt máris egy kérdést tennék fel. Ha kizárólag mesterséges szövegeket használunk, akkor hogyan szeretnénk valódi emberekkel valódi kapcsolódást elérni? Hiszen még a B2B marketing tevékenységet folytató cégeknek is végső soron emberek a célközönsége, mert a vállalatok mögött is emberek állnak. Az emberek pedig emberekhez, érzésekhez és személyes történetekhez tudnak igazán kapcsolódni. Ezért is fontos, hogy megmutassuk valódiságunkat a szövegeinken keresztül is.

 Tehát a mesterséges intelligencia mellett mindaddig szükség van az emberre a szövegíráshoz, amíg:

1. A tartalmainkat stratégiailag is megfontoltan készítjük

Nemcsak random, össze-vissza. A mesterséges intelligencia ugyan képes szöveget előállítani, de stratégiai tartalmat nem ír. Nem tudja, mit akar elérni a vállalkozásod egy-egy kommunikációs anyaggal. Nem látja a nagyobb képet, például a kampányok ívét, az értékesítési tölcsér lépéseit vagy a márkaépítés hosszú távú céljait.

Egy MI eszköz sosem fogja felismerni, hogy a blogcikk célja nem csak az informálás, hanem mondjuk bizalomépítés vagy az e-mail listád bővítése. Nem tudja, hogy egy termékoldal szövegének nemcsak érthetőnek kell lennie, hanem ösztönöznie is kell a vásárlásra és mindezt úgy, hogy közben illeszkedik a céged hangjához és értékeihez.

Ahhoz, hogy egy szöveg ne csak „elmondjon valamit”, hanem üzletileg is működjön, stratégiai gondolkodásra van szükség, amit ma még kizárólag az ember tud biztosítani.

– Mi a célja ennek a tartalomnak?
– Kinek szól?
– Hol helyezkedik el a teljes marketingfolyamatban?

Ezeket a kérdéseket az AI nem tudja helyetted megválaszolni, ő csak feladatokat teljesít, szöveget gyárt, de az ember viszont üzleti célra optimalizál.

2. Egyedi és kreatív tartalmakat akarunk létrehozni

A mesterséges intelligencia szövegei első olvasásra általában tök jól hangzanak. Gördülékenyek, szabályosak, úgymond „szakmailag rendben vannak”. Csak hogy van egy nagy hiányosságuk. Mégpedig, hogy nem tükrözik a márka valódi, egyedi hangját.

Az AI sablonokból dolgozik. Olyan mintákból tanul, amelyeket mások már korábban megírtak, statisztikailag valószínűsíthető szövegrészeket rak össze. Ezért a végeredmény sokszor kiszámítható, steril, vagy épp jellegtelen. Ezzel szemben az ember tapasztalatból, gondolkodásból, megfigyelésből, érzelmekből és kreatív asszociációkból építkezik. Kérdez, meglep, kapcsolódik, amitől a szöveg valódi lesz.

A tartalmakban megjelenő egyedi hangot, gondolatokat, kreatív fordulatokat és ötletes párhuzamokat nem lehet gyártatni, azokhoz megélésre, átélésre van szükség. Csak így lehet leírni azokat. Ezért, ha a cél nem csak a tartalomgyártás, hanem márkát formáló, figyelmet megragadó kommunikáció, akkor az emberi kreativitás még mindig elengedhetetlen eszköz a szövegírásban.

3. Érzelmekkel és történetekkel akarjuk átadni az üzenetünket

Egy szöveg akkor működik igazán, ha érzelmet is közvetít. Ha az olvasó nemcsak megérti, amit írunk, hanem valamilyen érzelmet is kiváltunk belőle, pl. kíváncsiságot, megerősítést, felismerést, bizalmat, motivációt vagy jókedvet. Ez az érzelmi kapcsolat az, ami miatt végigolvassa a szöveget. Ami miatt továbblép, cselekszik és kapcsolódik.

Az MI nem tudja átélni az emberi érzéseket, ebből következőleg azokat hitelesen sem tudja átadni. Sajnos, ebből adódik az is, hogy a történetmesélése is felszínes lesz. Hiszen a történetmesélés keretrendszerét, mint a bevezetés, a cselekmény, a konfliktus, megoldás, befejezés, képes azonosítani és annak megfelelően megírni a szöveget, de ugyanakkor nem tudja olyan érzésekkel és tapasztalatokkal megtölteni azt, amik életet adnak a történetnek.

Ezzel szemben az ember valós élményekből és tapasztalatokból mesél. Tudja, hogy mikor kell feszültséget teremteni, mikor kell oldani, mikor lehet személyesnek lenni és legfőképp tudja, hogyan rezonáljon a célközönség valós érzelmeire. Milyen elveszettnek, gondterheltnek vagy kétségbeesettnek lenni? Milyen érzés megtalálni a megoldást? Milyen a vállalkozói bizonytalanság? Milyen az áttörés öröme? Ezek és hasonló érzések azok, amik miatt a történet megérinti az olvasót és nem csupán egy logikus, de „üres” tartalom marad. Ez a fajta érzékenység az, ami nem programozható, csak megélhető.

4. Fontos a stílus, a szókép és a humor a szövegekben

Az igazán jó szövegek nemcsak tartalmilag működnek jól, hanem stílusukban is karakteresek. Lehetnek könnyedek, konzervatívak, szarkasztikusak vagy játékosak, de mindenképpen egyediek. Ehhez pedig szóképalkotásra, hangulatra és a célközönség ismeretére van szükség.

A mesterséges intelligencia bár rengeteg adatot képes elemezni, a stílust csak utánozni tudja. És annak ellenére, hogy az AI jól bánik a szabályos nyelvezettel, azonban amikor igazi kreatív megoldásra van szükség, pl. egy csavaros szófordulatra, hasonlatra, frappáns címre vagy finom iróniára, ott még mindig alulmarad az emberrel szemben.

Sajnos, az MI nem érti a humort sem, csak mintát követ. Nem tudja, mikor működik egy szójáték, mikor üt egy irónia, vagy mikor lesz egy metafora túl sok. Az ember ezzel szemben pontosan érzi, mikor mire, hol és milyen mértékben van szükség.

5. Fontos a pontosság, a megbízhatóság és a kontextus értelmezése

Amilyen gyors a mesterséges intelligencia olyan pontatlan, megbízhatatlan lehet. Nem egy forráskritikus eszközről van szó, azaz nem tud különbséget tenni tény és feltételezés, aktualitás és elavultság között. Ezért előfordulhat, hogy félreérthető vagy akár teljesen téves információkat generál. Erről pedig csak mi, emberek tudunk megbizonyosodni.

Ráadásul az AI nem mindig érti a kontextust sem. Egy-egy kifejezés például teljesen más értelmet nyerhet attól függően, hogy kinek szól, milyen csatornán jelenik meg, vagy milyen aktuális eseményekhez kapcsolódik. Ezeket a finom összefüggéseket ma még csak az ember tudja értelmezni és kezelni.

Ezért van szükség a kritikus gondolkodására, háttérkutatására és tartalmi ellenőrzésére. Az ember nemcsak ír, hanem felelősséget is vállal azért, amit leír. Képes megkérdőjelezni az automatikusan generált tartalmat, és ha kell finomítja, pontosítja, kiegészíti azt.

Nem utolsósorban pedig azért is nélkülözhetetlen az ember a szövegírásban, mert még a legfejlettebb mesterséges intelligencia is csak annyira jó, amennyire jó utasításokat, promptokat kap. Ha ezek mögött nincs egy jól felépített struktúra, egy világos cél és irány, akkor a szöveg csupán mondatok sokasága lesz, valódi tartalom nélkül.

A mesterséges intelligencia remek digitális asszisztens, hiszen gyorsítja a munkát, segít az ötletelésben, vázlatokat készít, címötleteket ad, sőt a teljes szöveget is megírja. De nem stratégiai gondolkodó, nem kreatív partner, nem márkázott hang. Ezeket továbbra is csak az ember tudja.

Az igazán hatásos, stratégiailag átgondolt, érzelmes, stílusos és pontos szövegek mögött mindig ott van egy ember, aki ismeri a célt, érti a célcsoportot, érzi a nyelvet és nemcsak szöveget ír, hanem kapcsolatot is épít. Az AI nem a szövegíró helyett van, hanem vele együtt tud igazán értékessé válni.